Téli hónapokban a panel házak könnyen penészednek a sarkokban és élekben. Leggyakrabban azért, mert az egybe öntött panel elemek itt illesztődnek egymáshoz, és a következő emelet által képzett födémhez.
Nincs is annál nagyszerűbb dolog, mikor az ember elhúzza a szekrényt a faltól, hogy megcsodálhassa a nem szellőző falon kialakult penészfoltokat...
Én a hosszútávú megoldások híve vagyok, így ennek örömére nekiültem a mai Black Friday által tartogatott hatalmas akcióknak, hogy páramentesítő alkalmatosságot keressek egy nehezen szellőző szobába.
A kínálat nagyjából két kategóriára oszlik szét:
- Olcsó, de nem hatékony
- Drága, de hangos, viszont működik.
Az olcsó, és sajnos kevésbé hatékony modellek egy komoly csapdát rejtenek magukban. Ez gyakorlatilag a működési elvükből adódik. Ezek a páramentesítők Peltier-elemmel dolgoznak, ami egy termoelektromos hatás felhasználásával hoz létre egyik oldalon meleget, a másik oldalon pedig hideget.
A hideg oldalon beszívják a levegőt, a páratartalom itt kicsapódik. A már "kiszárított" levegő a meleg oldal felé megy, visszamelegszik, és így jut vissza otthonunkba.
Egyetlen probléma csupán, hogy ezeknek a készülékeknek a hatásfoka nevetségesen alacsony egy kompresszoros páramentesítőhöz képest(ezek a kompresszorosak viszont jó drágák is cserébe...).
A Peltier-el épített páramentesítők 30%-os hatékonyságúak a kompresszorosokkal szemben, ezt maga az egyik leghíresebb gyártó is elismeri cikkjében:
https://hu.trotec.com/termekek-es-szolgaltatasok/gepek-homecomfort/paratlanitas/gyakorlati-ismeretek-a-paratlanitokrol/paratlanitasi-eljarasok-attekintese/kondenzacios-szaritogep-peltier-technikaval/
Ez nem egy "lepel lerántás" akar lenni, ezek a tények. A gyártó pedig nagyon korrekt módon közli is a vevőkkel weblapján! Ennek ellenére nagyon sok negatív kommentet látok a Peltier-es készülékeknél webshopokban, hogy azok nem váltak be.
Aki komolyan gondolkozik a témán, annak érdemes kompresszoros megoldást választania.
Egy rövid matekpélda:
Ha veszünk egy 15 m^2 alapterületű szobát 2,75 m belmagassággal, az 41,25 légköbméter.
Ez 25°C fokon 100%-os relatív páratartalmon 23,1 g/m^3 vizet jelent. Teljes szobára pedig 952,87 gramm, szóval egy feles híján majdnem 1 litert.
40-60%-os relatív páratartalom az egészséges tartomány.
Tételezzük fel, hogy van egy hőhídunk, ahol a falunk csupán 20°C fok. Ezen a hőmérsékleten már 17,3 g/m^3 páramennyiség is elegendő a fal nedvesedéséhez, és a penészedés kialakulásához.
Ez 25°C fokos levegőben 74,89%-os relatív páratartalomnál fog megjelenni.
Tehát a meglévő hőhidad 25°C-ban 74,89%-os relatív páratartalomnál penészedésre hajlamos lesz.
Alatta nem, felette igen. Próbáljuk meg egyszerű matekkal levinni ezt az értéket Peltier-es páramentesítő számokkal.
A piacon kapható gépek átlagosan nagyjából körülbelül 0,625 litert képesek névlegesen naponta kinyerni.
Tekintsünk el az általuk mozgatott légköbmétertől, és egyéb más hátráltató tényezőtől, és csupán ezzel a névleges számmal számoljunk.
74,89%-ről 60%-ra szeretnénk levinni a páratartalmat, az ajánlott felső határértékre.
Ehhez 14,89%-ot kell kivonnunk, ami a szobánkra számítva 133,4018 ml.
Ehhez 4,685 óra volna szükséges, ami esetünkben inkább az 5 órához tart a modell idealizálása miatt.
Nem túl gyors...
Ha egy átlagos kompresszoros gép 10 liter/nap elméleti maximumával számolunk, az percenként 0,0069 l vizet vesz ki a szobánk levegőjéből.
Így az előző 14,89%-os változásunk, ami Peltierrel 4,685 óra, kompresszoros géppel nagyjából 19,33 perc alatt megvan.
A fogyasztás is jóval kedvezőbb, átlagosan Peltierrel nagyjából 50 W körüli a fogyasztás, kompresszorral 350W körül járunk az átlagos kínálatot tekintve.
Peltier: 0,23425 kWh
Kompresszor: 0,11275 kWh
A számítások csak támpont jellegűek, szándékosan nincs mögöttük valós termék. Ezen a módon konkrét termékeket is végigszámolhatunk idealizált modellekként. Átlagos eszközöket véve nagyjából 2x hatékonyabb a kompresszoros megoldás. A cikk alapján ez nagyjából sejthető volt.
